Élet szösszenetek

Anya egyedül

Egy angyal

2017. november 29. - anya egyedül

A házunk környéke kicsit gödrös, és bizony a terasz is sokszor homokos. A kanapénkról nem is beszélve, ami enyhén szólva karcos. És igen, többet kell takarítani és alaposabban. Mindezek ellenére mégis azt mondom, hogy csodálatos és rendkívüli családtagjaink vannak.

Egyikük 14. éve társam jóban, rosszban. Ölebként indultunk, első anyai vizsgáimat vele tettem le. Aztán mindkét várandósságban mellettem volt. Hosszú évek óta már komoly házőrző funkcióban érzi jól magát. Teljesen szuverén egyéniség, ő tudja mi a jó neki, és nem is lehet ebből eltéríteni. Társa volt kicsi babának, elmenni készülő idős embernek. Lenyűgöző intelligenciája van. És mindig tudja, mikor kell rá figyelni, amivel kicsit megállítja az időt számomra. Mert, ha vele van gond, tényleg megállunk mindannyian, és még a vitákat is félretesszük. Ő tökéletes összhangot teremt a család apraja és nagyja számára. És most baj volt, láttuk, tudtuk. Egy éjjelre megmutatta nekem az elmúlás árnyékát. És megértettem az üzenetet, vettem. Ismét nagy leckét kaptam az én hűséges és csodálatos társamtól, a kutyámtól.

Megbeszéltük a dolgainkat. Ő a maga szeretet nyelvén mindent elmondott, én pedig biztosítottam róla, ha itt az idő, mehet. Bár rettenetesen fáj. Tiszteletet, hálát, szeretet és valami megmagyarázhatatlan valamit érzek. Pár óra leforgása alatt megértette velem, hogy mik a fontos dolgok, hol a helyem, és összehozta azokat az embereket, akiket a legjobban szeretek. Mindannyiunk a maga módján picit elcsendesedett és megállt.

Drága kiskutyám elérte, hogy autóba üljünk apukámmal és közénk ült, hol egyikünk, hol másikunk volt számára a szeretet tárgya. Hang nélkül, éreztette velünk, hogy számít ránk, és fontosak vagyunk, és tökéletesen megbízik bennünk. A kutyánk tudatosította mi is kettőnk feladata ebben a családban. Szomorú szívvel mentünk az orvoshoz, mégis ünnepélyesen. De időt kaptunk, nem tudom mennyit, de még csak az árnyékát kaptuk. Reggelente még nagyobb öröm hallani, látni hűséges társam, aki lenyűgöz intelligenciájával. Sohasem ismertem csodálatosabb teremtést, lényt. Annyi, de annyi mindent megéltünk együtt. Úgy érzem, egy angyal van velünk kutya bőrében.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://anyakentegyedul.blog.hu/api/trackback/id/tr10013403709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.